Nagy dilemma. Valaki ad neked egy feladatot, amilyet eddig még nem kaptál az illetőtől. Mihez kezdesz? Megérteted vele, hogy ezt nem szeretnéd csinálni? Megcsinálod, mert muszáj? Vagy őrült maximalista módjára teljes erődből arra koncentrálsz, hogy a lehető legjobb eredményt hozd ki a feladatból?
Vigyázat! Lehet, hogy nem tudsz még róla, de a választásod befolyásolja a jövődet!
Több barátomnak meséltem már az én kis saját tanulságos történetemet a témában, amikor a fenti kérdés felmerült. Még tini koromban anyukám először küldött el a piacra egyedül bevásárolni. Én meg, kihívásként élve meg a dolgot, szépen végigjártam a standokat, és mindenből igyekeztem a legjobb árut a legolcsóbban megvenni. Aztán amikor hazaértem és Anyu meglátta az eredményt, így kiáltott fel: "Nahát, de szépek! Ezután mindíg téged küldelek bevásárolni!" És e pillanatban gondolkodtam el rajta, hogy talán nem volt szerencsés ekkora energiát beleölni abba a vásárlásba. Született maximalistaként természetesen ma is teljes erőbedobással próbálom megoldani az új feladatokat, az új szituációkat... Aminek köszönhetem, hogy az oldalt látható kilátást további 2 hónapig fogom tudni csodálni londoni kliensem irodájából.
Az persze mindíg jóleső és örömteli, ha az ember munkáját értékelik. Másrészt az eredetileg tervezett következő munka egyrészt némiképp érdekesebb lett volna (DR test és bevezetés az operációba egy nagy multinál), másrészt kevesebb utazgatással járt volna. Hát ez van.
De legalább a fenti kép asszociált ezekre:
A bal oldali nyilván a most folyó olimpiai ihletés. A jobb oldalin ma különösen talán Icey fog mosolyogni egyet... Ugye nem csak én látom a hasonlóságot?
